A Shito-ryu stílus megalapítója KENWA MABUNI (1893-1957) Anko Itosu-tól shuri-te-t, Higasnionna Kanryo-tól naha-te-t tanult, Seisho Aragakitól pedig a tomari-te gyakorlatokat sajátította el. Emellett tanult „fehér daru” stílust Go Kanki kínai mestertõl, továbbá a hagyományos okinawai kobudot is gyakorolta. Jigoro Kano bátorítására 1928-ban csatlakozott Tokyo-ban Funakoshi mesterhez, majd egy év múlva Oszakába költözött. Több helyen oktatott, majd 1934-ben megalapította saját módszerét, amelyek mesterei után a Shito-ryu nevet adta (Higashionna-shi, Itosu-to), melyet 1939-ben jegyzett be a Dai Nippon Butokai. A shito-ryu-ban megtalálható valamennyi naha kata változata, továbbá a shuri, a tomari és még néhány kínai kata is.

Lényegében a shito ryu egy küzdõmûvészet és több irányzata létezik. Néhány képviselõje szerint közelebb viszi gyakorlóit a mûvészetekhez. A stílus jellemzõi elsõsorban a gyors és nagy erejû kéztechnikák és a pontosan kidolgozott mozgáskultúra. Mabuni mester igen nagy hangsúlyt fektetett a katák gondos végrehajtására és azok értelmezésére is.

A formagyakorlatok száma 60, és néhány más irányzattal ellentétben csiszoltabbak.

A shito-ryu mozgásrendszerében megtalálhatók a tradicionális védések mellett a modernebb kitérések is.

A „családi ág” (Shito-kai) jelenlegi vezetõje Ken Sakio, de több változat is ismert, melyek jórészt Kenwa Mabuni közvetlen tanítványainak neveihez fûzõdnek. Az ismertebbek ezek közül: Chojiro Tani (Tani ha Shito-ryu), Ryusho Sakagami (Itosu-kai), Abe Hachiro (Abe ha Shito-ryu), Kokuba Kosei (Motobu ha Shito-ryu) és Teruo Hayashi (Hayashi ha Shito- ryu).
Magyarországon legelterjedtebbek a Hayashi-Ha shito-ryu irányzatok. Tenruo Hayashi 9 danos mester tudását, tapasztalatait és hitvallását követi a legtöbb magyar karatéka.