| Otsuka Hironori (1892-1982) |
|
|
|
| Írta: Faragóné Tartler Mónika |
| 2007. augusztus 18. szombat, 15:07 |
![]() Otsuka Hironori OTSUKA HIRONORI mester, a Wado-Ryu megalapítója Shimodatéban, Ibaragi prefektúrában született 1892-ben. (Ebben az évben alakult meg a Dai Nippon Butoku Kai – a Japán Harci Mûvészetek Szövetsége is). A négy gyerek közül a másodszülött Otsuka szívesen hallgatta anyja nagybátyját Chojiro Ebashi, egy szamuráj harcost, a Tsuchiura klán tagját, aki izgalmas mesékkel keltette föl a gyerek érdeklõdését a harcmûvészetek iránt. Hatévesen Otsukát beíratták Shizaburo Nakayamához, a Shinto Yoshin Ryu iskolába. 1910 tavaszán, tizennyolc évesen Otsuka mester beiratkozott a Waseda Egyetemre. Fõ tantárgyként az üzletvezetést hallgatta, de a tanulás mellett szakított idõt az edzésekre, sõt, életének ebben az idõszakában sok dojo-t meglátogatott, tapasztalatokat gyûjtött. Így ismerkedett meg Uyeshiba Morihei-vel – az aikido megalapítójával – akivel életre szoló barátságot kötöttek. A Shinto Yoshin Ryu iskolában 29 évesen elnyerte az iskola legmagasabb fokozatát, megkapta a Menkyo Kaydent (minden ismeret elsajátítását tanúsító irat), így a stílus nagymesterévé vált. Az 1920-as évek elsõ felében több neves okinawai karate oktató tartott bemutatókat és edzéseket Japánban, de köztük a legismertebb – részben kitûnõ japán nyelvismerete miatt – Funakoshi Gichin (1868-1957) a Shotokan iskola alapító mestere lett. Otsuka mester 30 évesen, az 1922-ben talált rá a karatéra. Egy újságban olvasott arról, hogy Hirohito koronaherceget okinawai látogatásakor táncos bemutatóval és karate demonstrációval fogadták. A karate ebben az idõben még kevésbé ismert okinawai harcmûvészet volt, de az újság arról is írt, hogy a koronaherceg meghívta a bemutatót tartó Funakoshi mestert, hogy utazzon Japánba és mutassa be ezt a harcmûvészetet a császár elõtt. A tokiói bemutató után, Otsuka Tokióba utazott és Funakoshi Gichin tanítványául szegõdött.
Édesanyja halála után 1925-ben Otsuka mester abbahagyta munkáját a Shimodate-i Kawasaki Bankban és minden energiáját a karatéra fordította. Otsuka sensei baráti kapcsolatot alakított ki az okinawáról érkezõ Mabuni Kenwa (1889-1952) és Choki Motobu mesterekkel is. Mabuni sensei –a Shito-ryu iskola alapítója – a korszak elismert kata szakértõje volt. Az 1928-29 körüli idõszakban, az addig elsajátított katák egyes mozgás értelezésével kapcsolatban felmerülõ kétségei vezették Otsuka mestert ahhoz, hogy tõle is tanuljon, ennek eredménye jól látható a wado-ryu katákban. Ekkor már sokan úgy gondolták, hogy Otsuka katái jobbak Funakoshiénál, de õ nem elégedett meg a katák gyakorlásával. Véleménye szerint a katák gyakorlásánál fontosabbak a páros gyakorlatok, ezért saját elképzelései szerint kialakította a YAKUSOKU KUMITE-ket. Ezek kötött jellegû páros harci gyakorlatok voltak, melyeket Otsuka tanítványaival, követõivel rendszeresen gyakoroltatott. Funakoshi továbbra is ragaszkodott a kata centrikus karatéhoz és határozottan ellenezte a küzdelmet, valamint fiával több esetben nézeteltérése alakult ki, ezért Otsuka 1929-ben a fõként a SHINDO YOSHINRYU JIU JITSU KEMPO és a SHOTOKAN karate technikák vegyítésébõl létre hozta a késõbbiekben WADO-RYU néven ismertté vált stílust (megtalálhatók még benne más iskolák, pl. a Shinkage Ryu és a Toda Ryu kardforgatótechnikái is). A legjobb technikák vegyítése természetes mozdulatokat eredményezett, mint a víz folyása. 1934 májusában Otsuka nagymester hivatalosan is elkezdte tanítani stílusát. Az új iskolát Dai Nippon Karatedo Shinko Klubnak nevezte el. A székhelye eredetileg Kanda City volt Tokióban, de késõbb a mester klubját a yagyu shinkage ryu-s Gihachiro Kubo dojojába tette át. Ez alatt sokat tanult a hosszú pengéjû kardok technikáiról. 1938 májusában rendeztek egy ünnepséget, ahol a harcmûvészetek létrehozóira emlékeztek. Ezen a fesztiválon a Butokukai megkérte a tagcsoportokat, hogy nevezzék meg alapítójukat és a stílus vagy iskola hivatalos nevét. Otsuka a 'SHINSHU WADO RYU KARATE JURSU'-t regisztráltatta. Ebben az idõben kezdték a karate stílusokat egyenrangúnak tekinteni más japán küzdõsporttal. Addig csak a senseiek neve alapján azonosították õket. Az új irányzat, a "Béke Útja" 9 alapkatára épül, és sok jujutsu dobáselemet és lerántást tartalmaz. A Shotokan irányzatnál mozgékonyabb, mivel több elhajlással, testcsavarodással, ellépéssel történõ védés található benne. Ezekkel a techikákkal Otsuka elérte, hogy nem csak a védelmi akció kivitelezése után, hanem a védéssel egy idõben megtörténhet az ellentámadás, ami a küzdelmi hatékonyságot növeli. Az új stílus – a többi karatéhoz képest – nagy hangsúlyt fektetett a páros gyakolásra, a yakusoku kumiték mellett létre jöttek a kitérésen alapuló kés (tanto-dori), és kard (tachi-dori) ellen bemutatott, továbbá a seizában végzett önvédelmi gyakorlatok (idori). A legnagyobb szerepet a helyes távolságtartásnak és a jó idõzítésnek tulajdonította az alapító.Otsuka mester szerint a Wado-Ryu elsõdlegesen szellemi fegyelem. Számára a "ten-chi-jin, ri-do"-t (menny-föld-ember, legfõbb út) harmonikus egységként kell tisztelni és keresni a szigorú magatartás és a fáradhatatlan odaadás által. Írásaiban Otsuka Hironori azt tanította, hogy a harcmûvészet gyakorlása nem állhat pusztán harci technikákból, a békét és harmóniát kell magunkban keresnünk, nem az erõszakot. A legyõzhetetlenséget egészséges testtel és magas intelligenciával tudjuk elérni, hogy megvalósulhasson az az ideális béke és harmónia, amire oly nagy szüksége van a világnak. A wado-ryu alapítója élete utolsó éveiben is naponta edzett és nyolcvanéves kora után is több nyilvános bemutatón még személyesen demonstrálta stílusát. Életfelfogását jól jellemzi az alábbi interjú részlet : „A múlton nem rágódom, a jelenben élek, és terveim vannak még a jövõben.” Halála elõtt a Shindo Yoshin Ryu Ju-jitsu nagymestere,a Wado-kai és Wado-ryu karate szervezetek alapítója, az Össz Japán Karate Szövetség alelnöke és a Japán Klasszikus Harcmûvészeti Társulat igazgatója volt.
![]() Professor Hironori Otsuka 10.Dan „Az út, hogy gyakoroljuk a harcmûvészetet, nem a harcon keresztül vezet. Magunkban kell kerenünk a békét és a harmóniát. Keressük azt.” H. Otsuka Otsuka Hironori életének fõbb állomási: 1892. június 1-én született Shimodatéban, Ibaragi prefektúrában 1897. április 1. (5 éves) Beíratták Shizaburo Nakayamához, a Shinto Yoshin Ryu iskolába (Shinto Yoshin Ryu Ju-jitsu Kempo). 1921. június 1. (29 éves). Elnyerte az iskola legmagasabb fokozatát, ezáltal mestere utóda lett. Ezek után Otsuka lett a Shinto Yoshin Ryu negyedik mestere. Az alapító Ishijima volt, az apja Matsuoka, kinek a Tokugawa shogunátus alattvalójaként alkalma volt jujutsut tanulni a shogunátus harcmûvészetet oktató iskolájában. Matsuoka Asakusában, Edo területén (a mai Tokió) nyitott iskolát. Ishijimát Inose mester, majd Nakayama mester követte. 1922. július (30 éves) Funakoshinál kezd tanulni. 1934 május (42 éves). Megalapítja a Wado-Ryu Karate-Jutsu és Wado-Ryu Jujutsu Kenpót, egybeolvasztva az Okinawai karate kiváló tulajdonságait a tradicionális jujutsu iskola jellemzõivel, saját elképzeléseit is belefûzve. A Wado-Ryu Jujutsu Kenpo a béke és harmónia megvalósítását tûzte zászlajára. Hironori Otsuka költészetében arra tanított: az út, hogy gyakoroljuk a harcmûvészetet nem kizárólag a harcon keresztül vezet, hanem a békén és a harmónián. E stílus gyakorlásának a célja a béke és harmónia elérése, amit sokkal bonyolultabb elérni, mint az erõszakkal kivívott gyõzelmet. Törekednünk kell a legyõzhetetlenségre, egészséges test kialakítására ugyanúgy, mint a magas értelmi színvonalra azzal a céllal, hogy megvalósítsuk a béke és harmónia ideálját. 1938 – ban (46 éves) a Dai Nippon Butokai kitüntette a Renshi-Go ranggal, 1942 – ben (50 éves) a Kyoshi Go rangot is megkapta.
1981. november 20. (89 éves) lemond a Nagymesteri posztról és kinevezi idõsebb fiát, Otsuka Jiro-t, második Nagymesternek (Otsuka Hironori II). 1982. Január 29., Hironori Otsuka sensei 90 évesen hunyt el. Sírjára egyik ismert mondása került: „A különbség a lehetetlen és a lehetséges között az egyén akarata.”
Otsuka mester címei és kitüntetései:
A wado-ryu névnek két jelentése van, az elsõ a "béke útja", a második jelentése "Japán út". Japán és kínai harcmûvészetek lexikona: A wado-kai a mai shotokan és kyokushinkai stílusoknál jóval rugalmasabb és mozgékonyabb rendszer, többféle elmozdulást (elhajlás, ellépés) lerántást, söprést, dobást és ellépéssel, testcsavarással egybekötött védést tartalmaz. Ez a stílus egyértelmûen közelebb áll a valós harchoz, mint más karate stílusok: nagy szerepet tulajdonít a megfelelõ távolságtartásnak és idõzítésnek, amelyek a gyõzelemhez vezetõ út helyes módszerei. Otsuka szerint a legjobb védekezés a támadás, amelyet folyamatos mozgással hajtanak végre. |








